blog bg

Kategória :


Téma - Kulcsszó :

Az óceáni úszó szemétszigetek és az elfogyasztott műanyag részecskék kapcsolata

Először a Greenpeace adott hírt úszó szemétszigetről, amit akkor nem fogadott el a hivatalos nemzetközi vélemény azzal indokolva, hogy semmi bizonyíték nincs rá. Valószínűnek tartom, hogy közrejátszott az is, hogy sok helyen a Greenpeace tagjait "terroristáknak"nevezik. Nos ma már nem csak bebizonyosodott az igazuk, hanem a mindennapi problémáink közé tartozik, talán az egyik legrémisztőbb...

A szemétszigetek az óceán olyan területein alakulhatnak ki, amelyeket erős áramlatok vesznek körül, ezért könnyen beszippantják a vízben sodródó szennyeződéseket. Öt nagy ilyen terület, úgynevezett gyre található az óceánokon. Ha a szemét bekerül egy ilyen területre, szinte lehetetlen onnan kitakarítani. Egy 2013-ban publikált ausztrál tanulmány szerint jelenleg már öt hatalmas szemétsziget kering az óceánok közepén, az összes nagy óceáni medencében egy-egy, és pár év múlva egy újabb kialakulását jósolják az északi Barents-tengeren.

A Hulladékból Termék honlapja írja : Az óceáni "Szemét-szigetek" a térképen (még) nem szerepelnek és műholddal sem láthatók, de létezésük kétségtelen. A szigetek kifejezés nem a felszínen úszó másfél literes műanyag palackokból álló összefüggő szigetvilágot jelenti, hanem a felszín alatt lebegő 10- 30 méter vastag műanyag hulladék tömeggel.

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának becslése szerint, 46000 darab műanyag szemét úszkál négyzetmérföldenként az óceánban (2006), az éves műanyag hulladék termelés 10 százaléka, vagyis kb. 9 millió tonna műanyag végzi az óceánokban (Greenpeace). A Zöld Tömb honlapja szerint Magyarországon évente 300,000 tonna műanyaghulladék keletkezik, ebből a műanyag palackok 80 millió darabot tesznek ki, amivel a Ferencvárosi stadiont lehetne megtölteni.

Az Index 2017.07.31-i cikke szerint Csak a Csendes-óceán déli részén újonnan felfedezett sziget kiterjedése 2,5 millió négyzetkilométer. Összehasonlításképp: ez többek között nagyobb, mint Mexikó, Szaúd-Arábia vagy Grönland területe, Magyarország pedig 27-szer elférne rajta.

A Greenfo 2016.10.06-án azt írta, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a nagy csendes-óceáni szeméttenger olyan gyors ütemben növekszik, hogy hamarosan a világűrből is látható lesz.




A problémák sora :

Talán a legenyhébb probléma esztétikai, amikor is a paradicsomi környezetben lévő strandokon térdig gázolunk a szemétben.

Már komolyabb helyzet az, hogy számtalan tengeri élőlény hullik el évente a tengerekbe, óceánokba kerülő szemét miatt. Műanyag hálókba tekeredve pusztulnak el vagy a lenyelt műanyag darabok végeznek velük megrekedve a bélcsatornában és még a szaporodásukra is kihatással van.

De a probléma ennél még mélyebb, mivel az UV sugárzás hatására a műanyagok törékennyé válnak, így elkezdenek töredezni és kis, akár 5mm-es darabokra töredeznek. Az ekkora méretű szennyeződések kitakarítása már sokkal nagyobb kihívás, mint a nagyméretű hulladékok kihalászása. Ezek a mikró nagyságú részecskék bekerülnek az ivóvizünkbe és ezzel együtt mi is rendszeresen fogyasztjuk. A Greenfo 2017.09.07-i cikkében írja : Műanyagrészecskékkel szennyezett vizet iszik a világ. Láthatatlan, mikroméretű műanyag rostok szennyezik a városi csapvíz 83 %-át világszerte, a szennyezés az Egyesült Államokban eléri a 92 %-ot, míg Európában 72 %.

Ugyanezek a mikrodarabokat fedezték fel nemrég az asztali sóban is. A francia SciencePost 2017.06.08-àn azt írta, hogy A maláj Putra Malaysia Egyetem kutatócsoportja 17 különböző márkájú asztali sót analizált, összesen 8 országból : Ausztrália, Franciaország, Irán, Japán, Malajzia, Új-Zéland, Portugália és Dél-Afrika. Az eredmények áprilisban lettek publikálva a Nature weboldalán a "Rapports scientifiques" al-oldalon és nem valami pozitív. 8 millió tonna műanyag szemét végzi a tányérunkon évente !

"A hulladékok bosszúja" című cikkben jelentetett meg néhány sokkoló képet a CostaDelSol Magazin honlapja.




Egy megoldás ? :

A SciArt 2013.05.14-én beszámolt egy új technológiáról az óceáni szemétszigetek felszámolására. A 19 éves holland Boyan Slat, a delfti egyetem repülőmérnöki tanulójának tervei szerint ehhez elég lenne az általa tervezett, rájához hasonló szerkezeteket egymással összekötni, amelyek a vízfelületről fokozatosan felszippantják a lebegő szemetet. Az "Ocean Cleanup Array" névre hallgató projektet lelkesedés fogadta és az Indiegogo adományozó oldalon indított adakozáson 80.000 dollár gyűlt össze. Megjegyzem, elég elkeserítő, hogy az ilyen komoly, sőt, sorsdöntő találmányok kísérletezéséhez adományokra van szükség, mert egyetlen kormány sem finanszírozna egy ilyen projektet !

Az elképzelés szerint a megtisztítandó vízfelület nagyságával arányban kell a rájákat is kitelepíteni, amelyek működés közben az óceánfenékhez rögzítenének. A tisztítás folyamatának részét képezné a szemét szétválogatása és újrahasznosításra történő előkészítése is. A környezeti hatások minimalizálása érdekében a szerkezet tervezése során odafigyeltek a megújuló energia-hasznosításra. A rája energiaellátását nap-, valamint a hullámokból kinyert energia biztosítaná.

Az Origón 2017.05.12-én megjelent cikke négy évvel később viszont arról számol be, hogy a sorompót eredetileg a tengerfenékhez akarták rögzíteni, ám rájöttek, hogy sokkal hatékonyabb, ha a szűrőberendezés a hulladékhoz hasonlóan szabadon lebeg a vízfelszínen, mert így automatikusan eljut a legszennyezettebb területekre. Ezzel a módszerrel öt év alatt a szemétsziget 50 százalékát lehet felszámolni. Azóta a 80 000 dollár adomány 21,7 millió dollárra növekedett a cikk szerint.